2011. január 11., kedd

Beszélj!

Elvadult a világ!
Mindenki rohan, kapkod, siet és nincs idő, hogy ember az emberrel, beszélgessen. Munkahely- (őrület), otthon-(nincs idő semmire), család-(biztonságot teremteni, de hogyan?), bizonytalanság-(billeg a világ). Mind- mind közrejátszik az emberi kapcsolatok rombolásában. A legnagyobb hiba az, hogy nem is teszünk érte.
Úgy éljük le az életünket, hogy nincs időnk egymásra. Azt gondolom, hogy nem mindig az időhiány, hanem a közömbösség az oka.
Nem is próbálkozunk, hogy változtassunk ezen.
Elfordítsák a fejüket az emberek, mert akkor legalább nem kell köszönni. Ismerjük ugyan egymást, de most télen jó álca a sapka és kabát. Elbújunk. Egymás elöl? Igen. Befele fordulunk. Azt gondoljuk jobb egyedül.
Pedig dehogy jobb. Becsapjuk magunkat. Az ember közösségre vágyik.
Bezárkóznak az emberek. Jobb a kapun belül, mert ott nincs utálat, gúnyos megjegyzés, irigykedés. Ha szerencsés az ember, akkor van jó családja és legalább a kapun belül jól érzi magát.
De jó lenne, ha megkülönböztetés nélkül tudnánk társalogni, buszmegállóban, buszon és még sorolhatnám. De nem. Azért sem.
Pedig mindenki vágyik a beszélgetésre.
Egyszer elhatároztam, hogy mikor utazok, próbálom elkezdeni a beszélgetést.
Kicsit félve ugyan, de korosabb és fiatalabb emberekkel próbáltam szót váltani.
Kamasz lányokkal, fiúkkal kezdtem. Félelmem hamarosan elmúlt, mert szinte az első mondat után volt témánk és csak ámultam mennyire nyitottak. Szeretnek beszélgetni.(Sok családban nem beszélgetnek a gyerekekkel)
Mi felnőttek, tegyünk meg mindent és kezdjük el a beszélgetést! Vevők rá! Boldogan beszélgetnek,csak el kell kezdeni!
Sok jó ismeretség alakult ki azóta és mikor újra találkozunk, már jót beszélgetünk és érdeklődünk, egymás sorsa felöl. Van olyan ismerősöm, aki örömmel integet messziről, ha meglát. Nagyon jó érzés. Jó hogy megtettem a kezdeményezést, mert így, sok embert megismertem.
A korosabb emberekkel is ez a tapasztalatom. Nagyon örülnek, ha valaki szól hozzájuk. Kezdeni kell! Mindenki fél az idegen emberhez szólni, közben titokban várja, hogy mikor szólítsa meg a másik ember.
Jó és kell beszélgetni!
Talán a gyűlöletet és az ellenségeskedést is tudnánk oldali, ha sok emberrel tudnánk szót váltani.
KÉRLEK! BESZÉLJ!

Mert az enyhülést vágyó szavak
felengedik a test fáradt feszülését,
a lélek görcseit.

11 megjegyzés:

MJ írta...

Szép kerekre összefogtad és szívemből "szóltál"! Hasonló okból már magam is "füstölögtem" párszor. Azért vannak "keserű" tapasztalatok is. Például: -mikor a hátam mögött eloson a lépcsőház szomszéd köszönés nélkül, mert azt hiszi nem láttam... Pedig előző nap beszélgettünk! Igaz, akkor szemtől voltunk! Nem jegyeztem volna meg, ha egyszer lenne és egy, de....

gondaanyu írta...

Egyetértek Veled.

Joe bácsi írta...

Munkámból adódóan rengeteget beszélgetek kamaszokkal. Nagyon szeretem, sokkal tisztábban képesek látni, mint azt sokan gondolnák. Valóban, nagyon igénylik a felnőttekkel való kommunikációt! És igen, mindenben egyet tudok veled érteni! Beszélgetni jó, és terápiának sem utolsó!

autumn írta...

Kedves Terike! Gyönyörűek az alkotásaid! Örülnék, ha meglátogatnád a blogom és Te is tagja lennél, én már meg is tettem Nálad....:)
Üdvözlettel,
Kutya és Konyha
http://kutyaeskonyha.blogspot.com/
Lenne egy-két közös témánk...:)))

m írta...

Szia Terike, örültem ennek a bejegyzésednek!
14 éve végzek egy önkéntes munkát, amely során sokat beszélgetünk az emberekkel, bármilyen korosztályhoz tartozzanak is, de ahogy írod, a legnyitottabb a fiatalok csoportja. Akármilyen rosszat lehet is mondani rájuk: kitől látják? Honnan? Persze, ez egy hosszú téma, de én is úgy látom, h sokan szinte éheznek az odafigyelésre, a komoly érdeklődésre irántuk. És mindezt nem felületes témákkal kapcsolatban, hanem fontos, az élet lényegét érintő kérdésekben. (Persze kivételek mindig vannak, ahogy kedves felnőtt társaink között is)
Igen, a másik az idős korosztály. Hálásak minden mondatért... csak ő sokszor nem nem jó hallgatók már, sajnos, hanem csak jó mesélők:)))

autumn írta...

Köszönöm és felvettelek a blogajánlóba is...:)))

belinda írta...

Helyesen szóltál, sokat segítene, ha több Terike lenne!
A fiatalokkal nekem is ez a tapasztalatom. Meglepett, mert mi "belügyeinkbe való beavatkozásnak" tekintettük az ilyesmit. De ők mások, mint mi voltunk, ám nem rosszabbak, és nem is jobbak!:)

Terike írta...

Kedves Józsi! Jobb lenne ha nem kellene ezzel a témával foglalkozni! Én mindent megteszek annak érdekében,hogy szóra bírjam az embereket és ne bújkáljunk egymás elöl. Köszönöm véleményed!
Üdv:Terike

Terike írta...

Gondaanyu! Köszönöm szépen! Várlak máskor is

Joe bácsi! Köszönöm a megjegyzésed! Én nem adom fel és és minden lehetőséget kihasználok,hogy többet beszéljünk!

Autumn:Örülök,hogy megtaláltuk egymást! Szeretettel várlak máskor is és én is látogatlak!

M: De jó lenne ha a neveden szólíthatnálak!
Köszönöm a megjegyzésed,tehát egyformán gondoljuk. Bizony a fiatalok kivannak éhezve és ha kezdeményezünk akkor nagyon aranyosak és közlékenyek. írod,hogy önkéntes munkát végzel. Mit csinálsz?
Én nagyon szeretem az idős embereket is és igazad van hogy ők sokat nosztalgiáznak de tudod őket ez is élteti. Szeretem ahogy mesélnek!

Belinda: Azért remélem sok Terike van ebben az országban!
Az emlékeimben nekem is úgy él,hogy fiatalon nem mertem kezdeményezni de kiváltságosnak éreztem magam ha egy felnőtt kezdeményezte a beszélgetést. Persze nem a belügyekkel kell kezdeni! Jó hogy itt voltál!

fevi írta...

Drága Terike,
mostanában nem jártam erre, de most bepótoltam mindent. Gyönyörű dolgokat készítesz továbbra is, persze ezen csöppet sem vagyok meglepődve. Az írás szívemből szól, és boldog vagyok, hogy rajtam kívül más is hangot ad az érzéseinek és gondolatainak. Nagyon hasznos és létfontosságú. És az is, amit írtál. Én még mindig hiszek az emberi jóságban, bár manapság az ember a világ legnagyobb kihívása. Csak így tovább, remélem nagyon sok Terike lesz lassanként az országban, mert nagy szükség lenne rá! Én csatlakozom hozzád! szeretettel f.évi

Terike írta...

Kedves fevi!Örülök,hogy Te is így érzel!
Bízom benne,hogy egyre többen gondoljuk így!
Köszönöm a kedves szavaidat!
Örülök hogy benéztél!
Üdvözöllek! Terike

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...