2011. november 29., kedd

Kalács házikó.



  • 2 dl langyos tej
  • 2 evőkanál cukor
  • 1 tk só
  • 50 g puha vaj
  • 1 tojás
  • 100 g tejföl
  • 60 dkg liszt
  • 2 dkg élesztő
  • + 1 tojás a kenéshez


2011. november 28., hétfő

Dixi kölykei.

Három kölyke született Dixinek Gyönyörű egészségesek, ragyog a szőrük. Csodálatos hangokat adnak
 és a barna még morgott is.
Dixi imádja őket és szinte el sem mozdul mellőlük. Öt naposak.
Ugye cukik?





2011. november 27., vasárnap

Sodrott mintás kenyér.












  • Ennél a kenyérnél annyit változtattam a tésztán, hogy a kovászhoz tettem egy kanál tönkölybúza lisztet.
    700  ml víz
    6 evőkanál olaj
    6 kávéskanál só
    2 evőkanál porcukor
    1kg 60dkg BL 55 liszt


    + a kovász

    Kovász készítése, sütés előtt 1-2 nappal.


    140 ml víz
    15 BL 55 liszt
    1 evőkanál olaj
    4 dkg élesztő

2011. november 24., csütörtök

Próba mézes.

Egy ismerőstől kaptam ezt a kifogástalan mézes receptet. Nagyon könnyű elkészíteni , finom, sokáig eláll.
A díszítéssel még mindig hadilábon állok de nem adom fel.
Picit szebbek mint a tavalyiak.
Karácsonyig még van idő és még tudom gyakorolni az írókázást.  







Puha mézes

25 dkg virágmézet + 5dkg margarint, vízgőzön melegítsünk forróra .

Mikor langyosra hűl, belekavarunk 4 egész tojást, 10 dkg porcukrot, 1 szalagárét, 1 teáskanál mézes fűszert és 60- 70 dkg fehér lisztet.

24 óráig nejlonnal lefedve pihentetni kell!


2011. november 17., csütörtök

Csillog, villog.

Férjem nagyon kedveli a bicikliket. 
A mi biciklijeink harminc évesnél öregebbek de neki köszönhetően, nagyon jó állapotban vannak.. 
Gondoltam meglepem egy vadi új bringával!  Örült nagyon az új kétkerekűnek.
Csillog villog és még ehető is!
Igaz azt mondta,hogy ezt soha nem esszük meg.
Holnap leszünk 39 éves házasok és ez az én meglepetésem! 
Pici egyszerű ajándék de sok szeretet van benne!







2011. november 15., kedd

Szendergésemben velük leszek!





Vasárnap.
Gyönyörű napsütés, irány biciklizni!  Menjünk a tanyára, hozunk szalmát a jószágok alá.
A tanya mellett a szántáson megláttam egy cicát. Nagyon lassan tudott járni, csont sovány. Jaj, tudtam azonnal, hogy baj van. Jött közelebb hozzánk, de nem tudtuk megfogni. A hátsó lábait alig tudta rakni és szinte elsorvadt a gerinc hátsó része. Te jó ég!
Ez itt lakik a romos tanyában?


Három hónapja nem volt eső és szegény állat vizet sem talál a környéken. Egeret pedig biztos nem tudott fogni a lábai miatt. De mit tegyünk?
Álltam döbbenten és szinte leblokkolt az agyam.
Nem tudjuk haza vinni, menekült előlünk.
Nem akartuk a sorsára hagyni a legyengült kiszomjazott, kiéhezett állatot.
Férjem figyelte a cicát én meg haza mentem (rohantam) ennivalóért.
Ez az út még soha nem tűnt ennyire távolinak
.
Képzeld!
 Vannak pici cicák a házban. Több. Sok.
Te jó ég! Akkor ez a mama.
Szegény cicamama féltette kicsinyeit. Először az ablakhoz ment, de ott a lábai miatt nem tudott felugrani, beugrani.
Körbe vonszolta magát a tanya körül és a romokon keresztül bement a kicsikhez.
Egy másik ablakon benéztünk és láttuk, hogy 5-vagy 6 kicsi van. Hihetetlen.
Hát bizony ennyi éhes szájnak nem elég ez a mennyiségű ennivaló, amit hoztam. Semmi baj, még egyszer haza megyek. Készítettem jó puha étket a kicsiknek, hiszen eddig még nem ettek semmit, csak szoptak.
És víz, víz! A legfontosabb!
Bizony ez a tanya nagyon romos állapotban van, a fele mát ledőlt.
Úgy tudom megközelíteni a cicákat, ha bemászok egy elég kicsi ablakon. Rajtam ez sem fogott ki. Most kiderül, mennyire vagyok fitt? Semmi gond. Felpattantam, lepattantam. Nagyon jól megy!
Edény, ennivaló, víz. A cicák elbújtak, hiszen ők még soha nem láttak embert és nagyon rémültek voltak. Szalmát is vittem alájuk.
Kimásztam és hallgatóztam. Hallom aneszeket, hogy előjönnek a búvóhelyről.
Elmentem a másik ablakhoz és belestem. Jaj de jó! Körbe állják a tányért és már kóstolgatják az étket.
Nem sok idő telt el, anyjuk lefeküdt és a kicsik összebújva szorosan ráfeküdtek. Láthatóan fáztak. Majd most megtapasztalják, hogy a szalma meleget ad.
Isten tudja meddig figyeltem őket, egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy hűl a levegő és alkonyodik. Hu, jó sok idő eltelt.
Na, sziasztok! Holnap jövök! Aludjatok jót!
Az úton hazafele kavarogtak bennem a gondolatok. A lelkem félig rendbe jött, a másik felében pedig ott lapult a sok kérdőjel.
Mi lesz velük? Megfagynak? Ki tudok jönni minden nap? Hogy jövök, ha esik?
Mi lesz az anyával?

Este meleg szeretettel gondoltam a cicákra és boldog voltam, hogy ami tőlem telt, azt megtettem.
Talán nem fáznak annyira a hideg éjszakában és boldogabban bújnak a mamához!
Piciny lelküket talán boldogabbá tettem.


Hétfő
Tegnap fiammal együtt mentünk ki hozzájuk.
Vittünk kettő papírdobozt és vastagon beszalmáztuk.  Alig tudtuk az ablakon betuszkolni a dobozokat.  .  Nagyon örültem, mert a tegnapi ennivaló is elfogyott, tehát ettek.
Sajnos az anyacicát nem láttuk sehol.
Remélem nem történt vele semmi rossz!

Kedd
Ragyogóan süt a nap.
Csendben megyek az ablakhoz.
 Beragyog a nap az épületbe és a picik a napfényben játszanak, hancúroznak, birkóznak. Jaj de jó ilyen boldognak látni őket!  Ezt a pár fotót készítettem, de az egyik szemfüles észrevett és jelet adott az elfutáshoz. Eltűntek egy pillanat alatt.





No, megint mászok.
 Mindent megettek.
Biztos a dobozban aludtak, mert a szalma le van lapítva.
Hogy a napi mászásszámom meglegyen és, hogy jobb legyen nekik, vittem szalmát a dobozok elé is.
Figyeltem őket. Jó sok idő eltelt, mikor sorban előbújtak és körbe állták a tányért.
Sziasztok, aludjatok édeset!

Szendergésemben biztos velük leszek!

Sajnos az anyát most sem láttam.
 Aggódom.







Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...