Nagyon szomorú vagyok!

Tavaly írtam egy boldog bejegyzést, miszerint sikerült elhelyezni egy magára maradt kutyát.
Nagyon örültünk és figyelemmel kísértük.


A tavalyi bejegyzésem.
Az út szélén a fűbe összegömbölyödve láttunk egy kutyát.
Biztos a gazdit várja, gondoltuk.
Pár napja pedig megláttuk a falu egyik boltja előtt. Ekkor döbbentünk rá, hogy ez bizony egy gazdátlan kutya.
Letelepedett a bolt elé, hiszen emberközelben volt és kapott enni. Mindenkit megközelített, remélve hogy jók az emberek és befogadják! Emberek között volt, de nagyon egyedül.
Vittünk mi is minden este vacsorát neki, megismert minket egy füttyentésre már rohant is elénk.
Nagyon fájt a szívünk érte, de nem fogadhattuk be, mert 5 kutya van a családunkban (4 örökbe fogadott). Keresni kel neki gazdit mielőtt elviszi a sintér!
Férjem egy biztonsági őrrel beszélgetett aki elmondta, hogy az egyik kutyát elütötte az autó és a kis kamasz kölyke szomorú és nem is ugat.
Itt a pillanat! Azonnal felajánlotta a párom a kutyust! Kell? Igen!
Beoltatjuk ,és ide hozzuk!
Azonnal telefonált az állat orvosnak a párom, hogy mikor tud minket fogadni.
Nagyon örültünk és izgultunk, hogy az utolsó pillanatban nehogy baja essék!
Délután mentünk a kutyusért autóval. Nyakörv rá és a lábam elé beültettük
Nem tudjuk, hogy volt-e már autóban, de nagyon példásan viselkedett.
Nyugodtan ült és szemeztünk! Szelíden tűrte az oltást, majd kapott egy szál szalámit!
Indulás, hiszen húsz kiló méter az út. Csendesen ült a lábam előtt és nézelődött.
Egyet gondolt és feljött az ölembe. Én előre néztem Ő meg hátra. Egymás mellett volt a fejünk és képzeljétek összeért a fülünk! Ezt nem lehet szóval leírni mennyire jó volt! Boldog vagyok, mert a sors megadta nekem, hogy egy ilyen csodás lénnyel, mint ez a kutya, összeérhetett a fülünk!
Megérkeztünk. Szeretettel fogadták, ember és kutya társ egyaránt! Kicsit meglepődött a mi kutyusunk, körülnézett és jó kutya módjára, körbe jelölt! Nagyon aranyosak voltak a kis kamasszal, megnézegették egymást és a kiskutya már is játszani akart.
Miért Bogi lett?
Az oltási lapra mit írjak? A kutya neve? Legyen ez is Bogi! Hiszen nem is gondolkodtunk rajta, hogy mi legyen a neve az elhelyezése fontosabb volt!

Eddig tartott boldogságunk.

Tegnap azzal jött haza férjem, hogy Bogit elvitték a menhelyre. Hogy történt?
Szolgálatot teljesítő helyen lakott Bogi és rossz volt a kerítés. Szóltak az utca lakói, hogy kutyák hordják el a tyúkokat. Nem látták ugyan a kutyákat, de Boginkra fogták. A felettes parancsára el kell távolítani a kutyát!
A parancs az parancs, végre kell hajtani!
Szegény Bogit elvitték a menhelyre, de nem volt ott senki.
Na? Mi legyen?
Elő a derékszíj és kikötni a kapuhoz.
Bogi, aki nem volt hozzászokva a megkötéshez, természetesen elrágta a szíjat.
És szegény állat, valahol megint kóborol. Szörnyű! Felháborító!
Felelőtlen emberek miatt, megint kivetett lett.
Nagyon szomorú vagyok.
Biztos lehetett volna valami állathoz (emberhez) méltó megoldást találni!
Itt a hideg és Bogikánk megint egyedül kóborol.

Nagyon bízom abban, hogy egy jó lelkű ember rátalál!