2014. június 24., kedd

Illatok, szagok.


Induláskor az utcán friss kávéillat lengedez.
 Kora reggel kicsit hűvös van, volt pár csepp eső is. Tiszta harapnivaló a levegő.
 Nemrég még a bodza ,hárs és az olajfa virága ontotta illatát.
A falu határában az ér hídján áthaladva iszonyatos erős Bürök-illat terjeng, nem is tudom illat-e vagy szag?
Az erdő mellett haladok és számomra a hajnali esőtől picit dohos de nem büdös avar és föld szagot érzek.
Haladok tovább és látom learatták az árpát. Sokáig nem volt eső és gyönyörű aranysárga a szalma és a tarló.
Szalma és gabona édeskés finom illatát érzem. Magamba szívom, hiszen ezt az illatot csak aratás után lehet érezni.
Szarvasmarha telephez közeledek, ismét különleges szag terjeng. Biztos sokan soha nem éreztek még ilyen szagot ez a siló erjedt érett szaga.
 Annyira tömény, hogy szinte le kell lassítani a lélegzetem.
Nagyon érdekes, mert a durva orrfacsaró szag is szinte jólesik.
Tovább haladva megpillantom, hogy hatalmas gépek aratják a borsót.
Zölden virít a hatalma borsótábla, majd ott ahol a nagy gépek elhaladtak, letarolt borsószár és a föld nagyon nedves felszíne látható.A nagy gépek időközönként a lecsépelt borsó szár maradványait köpik ki nagy kupacokban. Különleges illat az édes zöld és a föl illata összekeveredve.Mindenképp illat (nekem biztos) nagyon szeretem!
Nagy trágyarakás mellett haladok, áll a trágya lé. Hosszú lábú vízimadár száll fölém és nagy rikoltozással többször körbe-körbe jár.
Közel van hozzám, nézzük egymást. A teste nem nagy, hosszú lábait hátrafelé nyújtva köröz még párat.
Trágyaszag. Erős, tömény és mégis szeretem.
Érett trágya mely életre kelti a kizsigerelt földeket.
Hatalmas haragos zöld lucernatáblához érek, mely kicsit lilás árnyalatban úszik.
Virágzik a lucerna.
Mámorító illat, semmihez nem hasonlítható. Gyermekkoromban apukám hívta fel figyelmem erre az illatra és azóta minden tavasszal keresem a pici lila virágok illatát.
Kicsit megállok,szinte bódultan szippantom az illatot és apura gondolok.
De jó, hogy erre jártam és ezt a mennyei illatot sok idő elteltével, ismét érezhettem!
Forgalmasabb útra térek, és máris megcsap az autó kipufogószaga, amiben biztos vagyok, hogy szag!
Lassan végéhez érek kirándulásomnak, és arra gondolok,nekem, nekünk falusiaknak milyen jó, hogy a legfinomabb illatokat és a legdurvább szagokat is érezhetjük! A városi emberek közül sokan nem is tudják milyen egy kirándulás a természetben! Soha nem éreznek érett trágyaszagot, nem éreznek halványlila lucernavirág illatot és sorolhatnám, miről maradnak még le! 
Arra buzdítom a városiakat, hogy ne csak tengerpartra, hegyekbe menjenek.
Jöjjenek az alföldre és kerekezzenek egy jó nagyot a határban és érezzék azt amit mi itt falun nagyra értékelünk!

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Köszönöm a biztatást, nagyon szép helyen laksz! Szívesen elmegyek egyszer párommal Nagymágocsra, mert biztosan gyönyörű. (Már néztem is a szállásokat.)

Nagyon szeretem az oldaladat, pár hónapja nézem, minden nap. Csodálatosak az alkotásaid.

Üdvözlettel:

Orbán Andrea Viktória

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...