Talán Artúr és Rudi?

 Ma ismét kora reggel indultam a tanyára, hogy megnézzem a tököt.
A hosszú tanyabejárón nagyon lassan szoktam menni a biciklivel mert eléggé hepe-hupás az út.
Szokásomhoz híven, most is igencsak villogtam, hol jobbra, hol balra,
keresve a hajnali látnivalókat.
Jajj!    A nyomvonalban két sünikét pillantottam meg, egy méterre talán a bicikli kerék előtt.
Már észre is vették a közelségem, hangosan fújtak, bizonyára meglepődtek a korai betolakodótól!
Gyorsan megálltam, elővettem a fényképezőgépet és már kattintgattam is.
Közben az járt a fejemben, hogy talán az ősszel felnevelt sünikéim lehetnek ezek a sünik, megmutatják magukat.
Szólok hozzájuk, hiszem, hogy Rudi és Artúr. Nagyon kedvesek, nem rohannak el, jól megtudom őket közelíteni.
Persze tudom ez csak álom, hogy Ők azok de olyan jó a lelkemnek, hogy ezt gondolom!
Nézem őket jó sokáig, majd elköszönök, további szép életet kívánok nekik!
Annyit gondolok a felnevelt sünikékre és ez sem véletlen, hogy pont most, pont elém vezérelte a sors ezt a két sünit.
Az biztos, hogy sokáig emlékezni fogok rájuk és azt akarom hinni, hogy Artúr és Rudi volt! 

http://szanter.blogspot.hu/2014/07/bebi-suni.html#more

Nagyon egyszerű , finom és mutatós kalács!

Mutatós és finom.
Étcsokis pudingot főztem 4dl tejjel.
Mikor kihűlt, vékonyra nyújtottam a tésztát, kanállal vékony csíkot raktam a pudingból, majd zsemlemorzsában és cukorban megforgatott meggyet tettem rá. A tetejét összecsipkedtem és a csipkedéssel befele körbe-körbe raktam a tepsibe.
A fotón jól látható a készítése. 

200 ml langyos tej
3 evőkanál cukor
1 tk só
50 g puha vaj
3 tojás sárga
100 g joghurt
600 g liszt
30g élesztő
+ 1 tojás a kenéshez

Pár darab cica-fotó a kertben.

Zsiráf és zebra, feketével hímezve.

Szánter szigete!

Kenyeret és sajtos kenyér rudat sütöttem ma.

Recept itt!

Megkezdték az aratás.

Gyönyörű az égbolt, haragos zöld a kukorica, arany színű tarló a szalma bálákkal, gyönyörű látvány!

Friss kenyér a vasárnapi ebédhez.

Szánter házi kenyere.

Kalácssütés Szegváron.

Nagy élményben volt részem, meghívtak egy szegvári gyerek-táborba, kalácssütés bemutatóra.
Nagyon készültem, hogy minden rendben legyen és eleget tegyek a megtisztelő felkérésnek. Listát írtam, hogy mit kell vinni a sütéshez, nehogy itthon maradjon valami.
Reggel korán keltem mert három adag kalácstésztát bedagasztottam, hogy mikor oda érünk, lehessen tepsibe rakni a meg kelt tésztát.
Ahogyan ígérték, pont hétkor itt volt értem az autó, bepakoltunk és irány Szegvár. Kedvesen fogadtak a szervezők és invitáltak a gyönyörűen előkészített terembe,
 tepsi, gáztűzhely, konyharuhák.
 Segítőket is kaptam, négy aranyos asszonykát akik többnyire jártasak már a kalácssütésben. Kipakolás, megbeszélés és lehet kezdeni a munkát!
Két asszony dagasztott én meg a reggel dagasztott jól meg kelt tésztát formáztam és tepsibe raktam.
Hat tepsi kalácsot sütöttünk, mind más-más formát kapott. Nagyon szépre sültek az ismeretlen tűzhelyben, nagy odafigyeléssel nem is égtek meg.

Közben mindenki segített, formázni, kenni a tésztát. Nagyon szimpatikus emberek közé kerültem,
nagyon jó érzés volt, mert úgy éreztem, mintha már régóta ismernénk egymást.
Közben gyerek zsivaj, sikongás hallatszott át a nagy teremből. Kézműves foglalkozáson vettek részt a gyerekek, nagyon jól érezték magukat.
Kisültek az illatos kalácsok, egy hosszú asztal megtelt az aranybarna finomságokkal.
Ebéd után egy bábszínházat néztek meg a gyerekek, majd nagy örömmel jöttek a kalács-kóstolásra.
Mindenki körbe járta az asztalt, megcsodálták a kalács-házikót a rózsa csokrot, nyuszikát.  Darabokra törtük a kalácsokat majd a legnagyobb rendben sorba álltak és úgy jöttek az asztalhoz, egy-egy darabka kalácsért. Mindenki a helyére ült és ezután döbbenetes csend következett. Kedvesen fogták a kalács darabkákat, kis ujjukat a magasban tartva, élvezettel harapták a friss illatos puha kalácsot.

Néztem őket és nagyon boldog voltam. Még egyszer jöhettek venni , mindenkinek jutott bőven!
Ezek a gyerekek nagyon rendesen, illedelmesen viselkedtek jó volt a közelükben lenni.
Nagyon szép napom volt, gratulálok a szervezőknek!
Megismertem aranyos gyerekeket, kedves barátságos embereket és remélem minden jelenlévőnek kedves emlék marad ez a kalácssütés!
Köszönöm szépen, hogy ott lehettem!

Kalács-kóstoló Szegváron. 30 fotó.

Elkezdődött az aratás.

Sötét anyagra hímeztem.

Apa traktorja, hímezve.

Kapálási szünetben.

Kapálási szünetben fotóztam kicsit! 

Rengeteg a vadvirág, csodálatos a természet! 

Sok lepke, darázs, méhecske és bogár, keresi a virágport.

Teljesen belefeledkeztem a fotózásba, no de irány vissza kapálni!

Zöld mezőnek éke vagy,

Napsugara simogat,

Néked dong a méhecske

Téged szeret a lepke.

http://www.poet.hu/vers/160267

Megmenekült a macska szájából!

Ma reggel hatalmas madár-kiabálásra figyeltünk fel! Cirmó cicánk egy madárral a szájában jött lefele a nagy diófáról. Férjem megkérte Cirmót, hogy engedje el a madarat és láss csodát el tudta venni a szájából..
Újra született ez a kis Harkály, nem lett semmi baja. Annyira megijedt szegény, hogy még a tenyeremben is nagyon soká nyugodott meg. 
Óriási hanggal rikoltozott, majd lassan csendesebb hangokat adva elcsitult. Egy gyümölcsös ládába tettem, hogy megfigyeljem de szerencsére nagyon vidám és mozgékony volt, semmi jele a mozgásképtelenségnek. Átnéztem a testét, sehol nem vérzett.
Semmi baj, mehet ki a természetbe!
Cicákat becsukni, elő a nagy létrát! Felraktam a diófára jó magasra és, hopp, már el is repült. Tudtam követni a tekintetemmel, a kert másik végében egy körte fára repült át.
Semmi bizonytalanság, szépen repült, remélem éli tovább a madárka életét!
Ügyes a mi Cirmókánk, (bár ha nem vesszük észre, biztos ösztönei szerint cselekedett volna) nem szorította meg a kis madarat és így megmentettük az életét!