Ritka szép pillanatok.

Napfelkelte autóból fotózva.

Első találkozás. Micóka és Pami.

Nagyon megszerettük a kukoricás kenyeret.

Recept itt!

Micóka boldog.

Kukoricás kenyér

350 ml víz
3 evőkanál olaj
2 EVŐKANÁL KUKORICALISZT
3 kávéskanál só
1 evőkanál porcukor
80 dkg BL 55 liszt

+ az előtészta,sütés előtt 1-2 nappal kell készíteni

Előtészta
140 ml víz
150g. BL 55 liszt
2 dkg élesztő

Karácsonyfadísz kenyértésztából.

Gyönyörű kenyeret sütöttem, karácsonyi mintával és 

kipróbáltam milyen lehet a karácsonyfadísz kenyértésztából. 

Megmutatom.

Szerintetek?

Micóka harmadik napja, új otthonában.

Micónak neveztük el a kiscicát. Nézzétek meg a videót, nagyon aranyos!  Boldog és szertelen.

Mi volt a zsákban?

A múltkori bejegyzésemben olvashattátok, hogy egy romos tanyában hét kiscicát találtunk.

Pár nap múlva sajnálattal vettük észre, hogy egy kiscica van a többi eltűnt.

Minden nap mentünk hozzá és vittük az ennivalót. Meleg dobozt készítettünk neki, szalmával kibéleltük és a tetejére is szalmát halmoztunk. Látszólag jól volt. Nőtt és hízott is. Szomorúsággal töltött el bennünket az a tudat, hogy egyedül kell lennie, ráadásul hideg van.

Mikor észlelte, hogy megyünk, azonnal kirohant a dobozból és eltűnt.

Eldöntöttük, hogy megfogjuk és haza hozzuk. Ez bizony nem könnyű feladat lesz!

Férjem ötlete volt, hogy a doboz elé egy zsákot kellene tartani, amibe belefut a cica.

És most örömmel tudatom veletek, hogy nekünk egy zsákban, kiscicát hozott a mikulás!

Tegnap szakadó esőben mentem a tanyára, és éreztem, hogy most megfogom, sikerülnie kell!

Lábujjhegyen lépkedtem és próbáltam úgy bemászni az ablakon, hogy ne csapjak zajt.

Gyorsan mentem a dobozhoz és odatartottam a bejárathoz a zsákot. Semmi nem történt. No gondoltam meghallotta jöttemet és már kiszaladt a dobozból. Elvettem a zsákot, de valami azt sugallta, hogy gyorsan tegyem vissza!

Abban a pillanatban belefutott a zsákba és gyorsan összefogtam a zsák száját.

Leírhatatlan, hogy mit éreztem akkor.

Megmentettelek! Megyünk haza és lesz otthonod! Nem mozdult a zsákban a pár dekás,kis csomag.

Nem ugrált nem nyávogott, csendesen tűrte a sorsát.

Biciklimnek van egy zárt hátsó doboza és abba tettem bele.

Tudjátok, hogy mentünk haza?  Nem mentünk.  Repültünk. 

Kit érdekel, hogy szakad az eső?

Már előre elkészítettem a helyét, hasonló dobozka, szalmával bélelve.

Kibontottam a zsák száját és néztük egymást. Gyönyörű kerek, ragyogó szemmel nézett rám, majd kicsi idő elteltével hátra csapta füleit, és mint egy vadmacska, úgy nézett ki.

Ne félj!  Én vagyok anyuci!  Jó helyen vagy, biztonságban.

Mintha értette volna, ismét szelíd tekintettel méregetett. Nem vettem ki zsákból csak kibontva odatettem a dobozka elé. Egyedül hagytam. Az ablakból figyeltem. Bement a dobozba és kicsi idő múlva szinte kúszva kijött és körbe nézett új otthonában.

Azonnal ment és evett. Sőt pár perc elteltével még az almot is használta. Hát nem érdekes? Soha nem látott még macska almot és mégis tudta, hogy mire való!

Evett, ivott, vécézett és estig aludt.

Nyugodt szívvel feküdtünk le az este, hiszen minden rendben és biztonságban van ez a gyönyörű élőlény!

Ma reggel eszembe jutott, hogy van egy aranyos kandúr cicánk Nyikita és nagyon barátságos. Bevittem a picikéhez. Jó ötlet volt.

Nagyon aranyos volt a picike, mikor meglátta Nyikitát. Azonnal közelített és édesen nyávogott. Nyikita kedvesen barátkozott vele és megszagolták egymást. Látható, hogy sokkal bátrabb lett a picike.

Ezek a fotók akkor készültek.

 Van zsákodban minden jó, cirmos cica, lapuló!

Mi kaptuk a világon a legszebb mikuláscsomagot!

Kalács adventra.

Községi adventi gyertyagyújtásra sütöttem ezt a kalácsot. Falunk apraja nagyja jön el az adventi koszorúhoz és aki szeret sütni és szeret adni is az a többieket megkínálva ünnepel a gyertya fényénél.