2016. szeptember 7., szerda

Anyám kenyere.

Majzik Ilona: Anyám kenyere 

Anyám kenyerében a puszta lét volt a tét,
mikor befűtötte a búbos kemencét,
megkordult a gyomra sok éhes szájúnak,
boldogságot sütött egész családunknak.
Anyám fateknője volt az élet kútja,
benne nyert értelmet a megőrölt búza.
Belefért a vidék összes verítéke,
szántó, vető, arató kicsépelt öröme.
S amíg a kemence nyújtózott parazsán,
öröm lángja táncolt életnyűtt homlokán.
- Mi atyánk megadta mai kenyerünket,
meghallván imába foglalt kérésünket!
Anyám kenyerébe belesült a lélek,
kérges kezén lehullt, elporladt az élet.
Anyám kenyerében emlék már a sikér,
mindenemet adnám egyetlen morzsáért! 

Debrecen, 2016. 09.05
 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...